Magyar szerkezettár
🪄

valamibe bújik cxn biz: magára ölti, felhúzza.
____________________
egymásba
egymás-ba/-be

egymás kölcsönös névm (alany és állítm nem lehet)
az egyik és a másik kölcsönösen. szeretik egymást;egymás köztegymásra mutogatnak

-ba/-be
____________________
majd1 hsz
1. nem most, hanem később. | <jövőbeli előidejűséget kifejező mm-ban.> ha majd elkészültél, szólj. | ▸ majd csak majd csak lesz valahogy! | <fenyegető értelmű m-okban.> majd adok én neked!
2. <gúnyos, tagadó, tiltakozó kif-ek nyomósítására.> majd bolond leszek!majd éppen ő!
3. (ksz-szerűen) vál aztán, később. | (kapcsolatos m-okban) ▸ majd , majd az örömtől majd sírt, majd nevetett.
[?↔ma ]
majd2 hsz vál
majdnem. majd kipukkad;majd mit mondok mondtam
[←majd1 ]
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024